A svéd példa? Ezért kerülik a magyarok a szűrést – Fendler Judit magyarázata

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja éleslátóan mutat rá a magyar egészségügy fájó pontjaira. Állítása szerint a lakosság szűrési hajlandóságának alacsony szintje nem az intelligencia hiányából fakad, eltérően a gyakran emlegetett svéd példától. Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy mélyebb, strukturális problémák húzódnak meg a háttérben, amelyek gátolják a prevenciós vizsgálatokon való részvételt. A szakember szerint a probléma gyökerei sokkal inkább a rendszer működésében és a hozzáférés nehézségeiben keresendők, mintsem az egyének feltételezett "butaságában".

A magyar egészségügy számos ponton vérzik el, kezdve az információhiánytól és a szűrővizsgálatok elérhetőségén át, egészen a bizalom hiányáig. Gyakran előfordul, hogy a lakosság nincs megfelelően tájékoztatva a szűrések fontosságáról és a lehetséges kockázatokról, ami csökkenti a proaktív részvételt. Emellett a hosszú várólisták, a földrajzi távolságok és a szakemberhiány is jelentősen akadályozza az időben történő betegségmegelőzést és a korai diagnózist. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyarok szűrésre járási aránya elmarad a fejlettebb országokétól, súlyos következményekkel járva az egyéni és a közegészségügyre nézve.