Atombomba és H-bomba: Miért veszélyesebb az egyik? 3 kulcs különbség

1961. október 30-án Novaja Zemlja felett úgy villant fel az ég, mintha valaki egy második Napot gyújtott volna. A az atom- és hidrogénbomba különbségeiről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a monumentális esemény a valaha tesztelt legerősebb hidrogénbomba, a Cár-bomba felrobbantása volt, amely példátlanul hatalmas pusztítást ígért. A robbanás puszta mérete azonnal felveti a kérdést az ilyen nukleáris eszköz és egy hagyományos atombomba közötti alapvető különbségekről. Bár mindkettő nukleáris fegyver, a hidrogénbomba működési elve és pusztító ereje messze felülmúlja az atombombáét, ami alapvető technológiai eltérésekre utal.

Az atombomba, vagy fissziós bomba, az urán vagy plutónium atommagjainak hasadásán alapul, láncreakciót indítva el, amely hatalmas energiát szabadít fel. Ezzel szemben a hidrogénbomba, más néven fúziós bomba vagy H-bomba, két lépcsőben működik: először egy atombomba robbanása indítja be a deutérium és trícium atommagjainak fúzióját. Ez a fúziós folyamat sokkal nagyobb energiát képes felszabadítani, mint a fissziós reakció, ezért a hidrogénbombák robbanóereje nagyságrendekkel felülmúlja az atombombákét. A különbség nem csupán a technológiában, hanem a potenciális pusztításban is rejlik, hiszen a H-bombák sokkal nagyobb területeket képesek elpusztítani, és hosszabb távú globális következményekkel járhatnak.