Északnyugat-Kína rejtélye: A néptelenség okai és titka

Kína egy hatalmas ország, ahol a népsűrűség rendkívüli eltéréseket mutat: míg a keleti partvidék zsúfolt metropoliszokkal és sűrűn lakott területekkel jellemezhető, addig az északnyugati régiók szinte teljesen néptelenek. A Északnyugat-Kína néptelenségének okairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a drámai kontraszt régóta foglalkoztatja a kutatókat és a laikusokat egyaránt, hiszen a Föld egyik legnépesebb országának egy jelentős része szinte érintetlen maradt az emberi településektől. Az okok mélyen gyökereznek a földrajzi adottságokban, a történelmi fejlődésben és a gazdasági lehetőségek hiányában. A mostoha természeti viszonyok alapvetően meghatározzák az életkörülményeket ezen a hatalmas, rejtélyes vidéken.

Északnyugat-Kína területét nagyrészt hatalmas sivatagok, mint például a Takla-Makán, valamint magas hegyvonulatok, például a Tien-san és a Kunlun hegység határozzák meg. Ezek a természeti akadályok rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági művelést és az ivóvízhez való hozzáférést, ami alapvető feltétele az emberi letelepedésnek. A szélsőséges éghajlat, amely magában foglalja a forró nyarakat és a nagyon hideg teleket, tovább rontja az életminőséget és korlátozza a fejlődési lehetőségeket. Ezzel szemben Kína keleti, tengerparti területei termékeny síkságokkal, bőséges vízellátással és kedvező kereskedelmi útvonalakkal rendelkeznek, amelyek évszázadok óta vonzzák a lakosságot és serkentik a gazdasági növekedést. A különbség tehát nem csupán véletlen, hanem a földrajzi adottságok és az azokból fakadó lehetőségek eltérő eloszlásának egyenes következménye.