Ez az optikai csalódás valóban próbára teszi a vizuális észlelésedet és a logikai gondolkodásodat. A szemünk által begyűjtött információkat az agyunk dolgozza fel, és gyakran próbálja kitölteni a hiányos részeket, vagy értelmezni a kétértelmű jeleket. Éppen ezért van az, hogy még ha tudjuk is, hogy egy illúzióról van szó, nehéz elhinni, amit látunk, mert az agyunk makacsul ragaszkodik az első benyomásához. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a valóság, amit tapasztalunk, sokszor nem csupán objektív tények összessége, hanem az agyunk aktív értelmezésének eredménye.
Az ilyen vizuális trükkök kiválóan demonstrálják, hogy mennyire könnyen becsapható a látórendszerünk, és milyen összetett folyamatok zajlanak az agyban egy kép értelmezésekor. Ezek az optikai jelenségek nem csupán szórakoztatóak, hanem tudományos szempontból is értékesek, hiszen segítenek jobban megérteni, hogyan építjük fel a környezetünkről alkotott képünket. Gondoljunk csak bele, hogy az agyunk milyen kreatívan képes torzítani vagy kiegészíteni a beérkező információkat, hogy koherens egésszé formálja azokat. Ez a konkrét illúzió tehát egy figyelmeztetés is egyben: soha ne vegyük teljesen biztosra, amit a szemünk lát, mert az agyunk néha a saját valóságát teremti meg.