A Hollow Knight régóta várt folytatásaként érkező Silksong egy olyan játékmechanikát emel át a The Last of Us és Death Stranding repertoárjából, amely a játékosok idegeit próbára teszi. Ez a kegyetlen trükk a biztonságos zónák illúziójának megtörésében rejlik, ahol az ember ösztönösen pihenést és feltöltődést várna. A feszültség fenntartása érdekében a Silksong is azt a stratégiát követi, hogy még a menedékhelynek hitt helyeket is potenciális veszélyforrássá alakítja. Ez a módszer drasztikusan eltér a hagyományos metroidvania játékoktól, ahol a checkpointok és pihenőpontok valóban nyugalmat ígérnek.
A rajongók lelkesedését valószínűleg jobban megtöri majd ez az állandó készenlét, mint bármelyik főellenség, hiszen a váratlan támadások vagy a nyomasztó atmoszféra az utolsó mentsvárnak hitt helyeken a legfájdalmasabb. A The Last of Usban például a már „kitisztított” területek visszatérő veszélyei, míg a Death Strandingben a MULE-ok váratlan rajtaütései gondoskodtak erről a fajta pszichológiai nyomásról. Ez a tervezési döntés arra kényszeríti a játékosokat, hogy soha ne engedjék le a védelmüket, folyamatosan éberen figyelve minden rezdülést. A Silksong ezzel a lépéssel nemcsak a kihívást fokozza, hanem egy mélyebb, állandóan feszült atmoszférát teremt, ami hosszú távon emlékezetes élményt nyújthat a hardcore rajongóknak, miközben próbára teszi a türelmüket.