Ma már mindenki tudja, hogy az Urál egy valóságos kincsesbánya, amely megszámlálhatatlan mennyiségű ásványkincset rejt. A az Urál-hegység ásványkincseiről és felfedezéséről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Azonban az 1930-as évek elején még kevesen sejtették az Urál-hegység valós geológiai jelentőségét, különösen a Szovjetunió számára. Egy fiatal geológus csapatot küldtek a területre, hogy feltérképezzék a régiót, ám a legnagyobb felfedezés egy egészen banális tevékenység közben történt: miközben a csapatnak illemhelyet ástak a vadonban, olyan rendkívüli ércekre bukkantak, amelyek örökre megváltoztatták a Szovjetunió nyersanyagellátását és ipari fejlődését.
Ez a véletlen felfedezés alapjaiban formálta át a Szovjetunió ipari stratégiáját és geopolitikai pozícióját. A feltárt ásványkincsek, mint például vasérc, színesfémek és ritkaföldfémek, kritikus fontosságúak voltak a gyorsan fejlődő szovjet nehézipar és fegyvergyártás számára. Az Urál-hegység onnantól kezdve nem csupán egy földrajzi régió, hanem egy stratégiai fontosságú erőforrás-központ lett a szovjet vezetés szemében. Ez a meglepő incidens rávilágított arra, hogy a tudományos kutatás és a terepmunka során néha a legváratlanabb helyzetek vezetnek a legjelentősebb áttörésekhez, alapjaiban megváltoztatva egy egész ország jövőképét.