2 órával ezelőtt
A repülés szerelmeseinek fejében gyakran felmerül a kérdés: mi történne, ha egy utasszállító repülőgép a megszokott utazómagasságot túllépve megpróbálná elérni az űrt? A utasszállító repülőgép űrbe emelkedése szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Bár a gondolat izgalmas, a valóságban ez a kísérlet számos technikai és fizikai akadályba ütközne, mielőtt egyáltalán közel kerülhetne a világűr határához. A modern utasszállító gépeket optimális légköri viszonyokra tervezték, ahol a levegő sűrűsége elegendő a felhajtóerőhöz és a hajtóművek működéséhez. Amint a gép egyre magasabbra emelkedne, a levegő elvékonyodása miatt a szárnyak elveszítenék a felhajtóerejüket, a hajtóművek pedig oxigénhiány miatt leállnának. A gép szerkezete sem bírná el a rendkívüli nyomáskülönbséget, ami súlyos károkhoz vagy akár teljes megsemmisüléshez vezetne.
Az utasszállítók tervezésekor a fő szempont a biztonságos és gazdaságos utazás a sztratoszféra alsó rétegeiben, jellemzően 10-12 kilométeres magasságban. Ezzel szemben az űr határa, a Kármán-vonal, 100 kilométeren húzódik, ami rendkívül nagy különbség. Az űrhajók és rakéták speciális felépítéssel, többlépcsős hajtóművekkel és hőpajzsokkal rendelkeznek, hogy kibírják a kozmikus körülményeket és a légkörbe való visszatérés extrém terhelését. Egy utasszállító pilótája még akkor sem tudna biztonságosan navigálni ilyen magasságokban, ha valahogy eljutna oda, ráadásul az utasok számára létfontosságú kabinnyomás fenntartása is lehetetlenné válna. Összefoglalva, az utasszállító repülőgépek nem csupán nem képesek elérni az űrt, de még a kísérlet is beláthatatlan katasztrófát okozna, rávilágítva a repüléstechnika és az űrhajózás közötti alapvető különbségekre.
