1 nappal ezelőtt
1977-ben két Voyager-szondát indítottak a világűrbe, hogy a Naprendszer távoli bolygóit kutassák. A űrkutatás új távlatai szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. A NASA azóta is figyelemmel kíséri ezeket a csodálatos űreszközöket, amelyek már jóval túlhaladták a Neptunusz pályáját és a csillagközi térben száguldanak. A legutóbbi időkben érkezett adatok egészen lenyűgözőek és új betekintést nyújtanak az intersztelláris közeg viselkedésébe, amelyről eddig csak feltételezéseink voltak. Ezek a szondák az emberiség egyik legnagyobb tudományos vállalkozásának bizonyultak, meghosszabbítva kutatási idejüket a tervezettnél jóval tovább.
A Voyager-missziók eredeti célja a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata volt, ám a szondák kiváló állapota és a Naprendszer bolygóinak különleges elrendeződése lehetővé tette, hogy útjukat meghosszabbítsák az Uránusz és a Neptunusz felé is. Ez a kettős küldetés páratlan lehetőséget adott az emberiségnek, hogy képeket és adatokat gyűjtsön ezekről a ritkán látott, óriási bolygókról és azok holdjairól. A továbbiakban a szondák elhagyták a Naprendszer helioszféráját, és beléptek a csillagközi térbe, ahol továbbra is értékes információkat küldenek bolygónknak az ottani körülményekről, mint például a kozmikus sugárzás intenzitásáról és a mágneses mezők jellemzőiről. Ezek az adatok elengedhetetlenek az univerzum megértéséhez és a jövőbeli űrkutatási stratégiák kidolgozásához.
